tejavíz

Felfoghatatlan, hogy az emberek hányan vannak. Kicsit sokan. Nekem a legnagyobb bajom ehéten: a hideg. De nem kint, mert ott élvezem, hanem bent. A terekben. Gyötri a talpam, gyötrni a homlokom. Alapvetően egy alapvetést kellene írnom, hogy lássuk, mink van. De azt nem tudok. Lényegélben, elvileg, voltaképp, elmondhatatlan bajok vannak az infrastruktúrával. Nem fűtenek. Nem fűtünk. Nem a pénz hiányzik csak. A jóakart:D
Na jó, elárulom, hogy egy palotában dolgozom mint pakolóművész és térforgató.
Elég kemény a munka, ha nem halad a belős fejleményekkel párhuzamosan.
Itthon meg vennék egy forró fürdőt, de a csapból is jéghideg víz folyik.
Engedtem egy kis nyomást a gézból, hogy hasson a rendszerre, hogy melegítse a vizet, hogy fürödhessek. De ekkora balfasz egy világot. Nem tudok hol tüzet rakni. Elegem van:)
Ha valaki felhívna és elterelné a figyelmemet nem írnám ezt a bejegyzetelést.
Örvendenék, ha valami megerőltető után valami ellazító történne velem.
A komplex akadályokból mára elég.
Forraljak egy dézsábe?
Alapvetés helyett makogó firkalomak zümmennek elibétek, kedves névtelen és neves olvasók, valahány gondolatom a Tiétek.
Mindazon által mennek:)
Nem kunszt szabotálni?
hall a repólő hal